Bejegyzésem részben közkívánatra íródott. Egy kiváló barátom a táplálékkiegészítőkről szóló posztom olvasása után kérte számon rajtam félig-meddig tréfásan, hogy hol marad a felsorolásból a sör? Nos, Vox populi, vox dei – vágjunk bele a témába!
"A tej a babáknak való. Ha felnősz, sört kell innod."
Ez a mondat Arnold Schwarzenegger szájából hangzott el az 1977-es Pumping Iron (Acélizom)[1] című dokumentumfilmben, ami Schwarzenegger és Lou Ferrigno versengését mutatja be a felkészüléstől egészen a Mr. Olympia verseny döntőjéig. Az osztrák testépítőt ez a film tette igazán ismertté világszerte. De igazat szólt-e Mighty Arnold, vagy – ahogyan sokan feltételezik – csak tréfálkozott?
Összeegyeztethető-e a rendszeres sörfogyasztás a sporttal?
A sörfőzés – vagy serfőzés – intézménye már az ókor óta velünk él. Bár az ősi egyiptomiak mézsöre, vagy a kora középkor észak-európai népei által minden napszakban előszeretettel fogyasztott ale nemigen hasonlítható a manapság kapható sörök többségéhez, az italfajta folyamatos jelenléte azt bizonyítja, hogy az emberiség jelentős része évezredek óta mindennapjai részének tekinti a sört. A „folyékony kenyérrel” kapcsolatban számtalan legenda kering a köztudatban, nézzük ezek közül azokat, melyek sport-, illetve élettani szempontokat figyelembe véve relevánsak lehetnek!
A sör vízhajtó hatása miatt megelőzheti a vesekövek kialakulását
Aki sörözött már komolyabban, az jól tudja, hogy ebben az álltásban lehet némi igazság. Jómagam is sokszor csodálkoztam azon, hogyan tudok három sör elfogyasztása után hat sörnek megfelelő mennyiségű vizeletet kiüríteni magamból. Ennek oka, hogy az alkohol eleve diuretikus, azaz vízhajtó hatású anyag, a sör esetében pedig ezt a mechanizmust a komló még tovább turbózza, ugyanis ez a növény is hasonló tulajdonsággal bír.
Tehát vízhajtás: pipa.
A sör „vitaminbomba”
Nos, nem az. Egy átlagos sörkészítményben valóban több a vitamin, mint bármely más szeszesitalban, de ez csak annyit jelent, hogy egy liter sör elfogyasztásával a B2, B6 és B7 vitaminok ajánlott napi bevitelének tizenhét százalékát, a B3 vitamin tizenhárom százalékát, a B5 vitamin nyolc százalékát, valamint a B9 vitamin – azaz a folsav – húsz százalékát fedezhetjük. Ásványi anyagok tekintetében egy liter sör 50 mg magnéziummal, 300 mg káliummal 10 mg nátriummal, 200 mg foszforral és 10 mg kalciummal a felsorolt anyagok ajánlott napi bevitelének tíz százalékát sem közelíti meg. A mangán, a vas és a cink mennyisége literenként nem éri el a 0,1 milligrammot, ami gyakorlatilag jelentéktelennek számít. A sörben egyedül a szelén – 50 mikrogramm/liter – van jelen releváns, élettanilag is értékelhető mennyiségben.[2]
Ez azért nagyon-nagyon messze van a „vitaminbombától”.
Ráadásul az alkohol gátolja a felsoroltak némelyike, például a kalcium, a vas, a foszfor, a folsav és a magnézium felszívódását, így aztán amit nyerünk a réven, annak egy része el is megy a vámon. Sajnálattal, de cáfolnom kell a legendát: a sör NEM vitaminbomba.
A sör gyógyítja a rákot
Heti rendszerességgel változik, hogy a közösségi média legalsó bugyrait formáló ezoterikus trash-oldalak szerint – „szabadon ébredők”, „tudnod kell” – épp mi gyógyítja a rákot. Általában a szimpla vöröshagyma, a savanyú káposzta és a batáta, de néha a sör is.
Talán nem szükséges külön hangsúlyoznom, mennyire félrevezetőek és kártékonyak az ilyesféle okfejtések. Igaz, időnként felröppennek olyan hírek, hogy bizonyos kutatások szerint a komlóból származó vegyületek hasznosak lehetnek egyes ráktípusok kezelésénél, de konkrétumot ezekkel kapcsolatban még senki sem publikált.
A valóság az, hogy a sör nem gyógyítja a rákot. A sör alkoholos ital, mértéktelen fogyasztása éppenséggel növeli a rákbetegségek kockázatát. Ez van.
A sör növeli az ösztrogén-szintet
A sör egyes összetevői – a komló és az árpa – fitoösztrogéneket[3] tartalmaznak, amelyek szerkezetileg hasonlóak az ösztrogén nemi hormonhoz, és így képesek kötődni az emberi ösztrogénreceptorokhoz, ezáltal ösztrogén hatásokat fejthetnek ki a testben. Csak éppen nem teszik.
A fitoösztrogének jelenléte bizonyított a fenti gabonafélékben, de arra a vonatkozóan, hogy ez bármikor bárkinél releváns hormonarány-változást okozott volna, semmiféle hiteles adat, vagy kutatási eredmény nem lelhető fel.
Szóval nem, a sörtől nem lesz nőies melle a férfiaknak. Mástól viszont igen, mégpedig a plusz kalóriáktól.
„A sör nem hizlal” vs „A sör nagyon hizlal”
A sör hizlal. Ahogyan alkoholos italok mindegyike. Ennek mértéke három dologtól függ:
- az adott ital alkoholtartalmától,
- az adott ital cukortartalmától,
- Illetve attól, hogy mikor fogyasztjuk el.
A cukrokat szervezetünk képes közvetlenül az izmok energiaellátására használni, képes glikogénként[4] elraktározni, és képes zsírrá alakítani. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a cukor nagyon „gyors” szénhidrát, azaz gyors inzulinválaszt produkál és gyorsan alakul zsírrá, ha nem használjuk fel időben. Ha egy korsó sört edzés után hajtunk fel, szervezetünk a bevitt cukor nagy részét glikogénként hasznosítva feltölti az edzés miatt kiürült raktárakat, és csak elenyésző százalékban képez zsírt a cukorból. Ellenben ha a sört este, jóllakottan, a tévé előtt ücsörögve szisszentjük meg, a bevitt cukor szinte teljes egészében zsírként végzi.
Rosszabb a helyzet az alkohol esetében. Egy grammja általában hét kalóriát tartalmaz, de amíg a cukrokat az izmok képesek energiaforrásként hasznosítani, addig az alkoholt nem, így azt a szervezet zsírrá alakítva raktározza el. Az alkoholos italok kalóriatartalma tehát nem feltétlenül irányadó: azt, hogy egy pohár ital mennyire hizlal, a benne található cukor és az alkohol aránya határozza meg, illetve az, hogy mikor fogyasztjuk el.
Egy liter átlagos – körülbelül öt százalékos alkoholtartalmú – világos sör 400 kalóriát tartalmaz, nagyjából ugyanannyit, mint két szelet pizza vagy másfél deci vörösbor.
Három deci bor elfogyasztása tehát hizlalóbb, mint két korsó söré, de ez sovány vigasz azoknak, akik szeretnek esténként sörözni, de nem akarnak elhízni.
A sör és a sportteljesítmény
Sport vonatkozásában több gond is akad a folyékony kenyérrel.
Ahogyan fentebb részletesen kitértem rá, a szervezet nem képes az alkoholt közvetlen energiaforrásként hasznosítani, így csak zsírként tudja elraktározni. Emelett az alkohol terheli a májat, így hátráltatja a szervezet ATP termelését, ami a sportteljesítményt tekintve a legrosszabb opció. Az ATP, azaz adenozin-trifoszfát ugyanis a sejtek „motorja” , erről itt olvashatsz bővebben. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az alkohol diuretikus, azaz vízhajtó hatású anyag, a dehidratáltság pedig értelemszerűen nem a sportoló ember barátja. Az alkohol gátolja számos olyan tápanyag felszívódását – például a magnézium, a kalcium, a vas és a foszfor – melyek támogatják a sejtek anyagcseréjét és a fehérjék beépülését a szövetekbe, így fontos eszközei a szervezet regenerációs folyamatainak, közvetve az izomnövekedésnek is.
A felsoroltak tükrében elmondható, hogy a sör nem sportital, fogyasztásával kicsit sem segíted szervezetedet abban, hogy jobb teljesítményre legyen képes.
Akkor most tényleg ne igyak sört?
De, igyál csak nyugodtan.
A bejegyzésben foglaltak nem jelentik azt, hogy aki rendszeresen sportol, vagy fogyni kíván, az soha-soha nem ihat meg egy jó pofa sört. Tudom, orbitális közhely, de a kulcs ebben az esetben is a mértékletesség.
Ha nyáron hirtelen felindulásból megiszol egy korsó sört, attól nem leszel sem alkoholista, sem túlsúlyos, de ha aznap terveztél edzeni, akkor számolj vele, hogy egy korsó sör is jelentősen lerontja az adott napi edzésteljesítményedet. Ha félévente egyszer egy buli alkalmával sikerül becsavarnod egy komolyabb tételnyi sört, attól sem leszel másnapra madzagkarú, vagy elhízott, csak szimplán másnapos.
A problémát az jelenti, ha rendszert csinálsz az esti „pihentető” sörözésből és a komolyabb hétvégi duhajkodásokból. Az effajta életvitel mellett a sport kínlódássá válik, az edzésadaptáció[5] jelentősen csökken, vagy akár el is marad.
Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést! A Hirtelen negyven blogon további, sporttal- életmóddal- és táplálkozással összefüggő posztokat is találhatsz! Ha elsőként szeretnél értesülni az új bejegyzésekről, kövesd a Hirtelen negyven oldalát a Facebookon is!
Jegyzetek, hivatkozások:
[1] https://www.imdb.com/title/tt0076578/ [2] HEGYESNÉ VECSERI Beáta: Az ásványi anyag tartalom tanulmányozása a sörgyártás műveleti lépései során - Budapesti Corvinus Egyetem, 2004. Doktori értekezés [3] A fitoösztrogének növényi eredetű hormonszerű anyagok, melyek nem az emberi endokrin rendszerben keletkeznek. [4] A glikogén poliszacharid, azaz bonyolult szerkezetű óriásmolekula, melyet a szervezet gyorsan mozgósítható energiaforrásként tárol. [5] Edzésadaptáció, vagy sportadaptáció alatt a szervezet edzések hatására létrejövő szerkezeti és működési változásit – izomnövekedés, vitálkapacitás-emelkedés, keringési funkciók erősödése – értjük.
Comments